Header
| Az épület | Tulajdonosok | Támogatók | Tevékenységünk | Arany János Magyar Iskola | HOME
 LANG:  

> Ház története
> Ház helyszíne

> Szervezeti felépítés

> Programjaink
> New York-i Magyar naptár
> New York-i média

> Arany János Magyar Iskola
> Ismertető
> Program
> Képek


  Mailing lists

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:

Content of this page:
    > A TULAJDONOSOK
    > Cserkészek

A TULAJDONOSOK



Az East 82. utcában található épületet 1966-ban vette meg három non-profit szervezet: a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat; a Széchenyi István Társaság; és az Amerikai Magyar Katolikus Liga. A harmadik tulajdonos átadta részesedését a St. John Capistran Rendnek (a magyar ferenceseknek) 1989-ben, majd tőlük a Külföldi Magyar Cserkészszövetség azt 1993-ban vette át.

Mind a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat és a Széchenyi István Társaság rendszeresen rendeznek előadássorozatot a Magyar Házban. Míg a Könyvtár főleg történelmi és irodalmi jellegű előadásokat rendez, a Széchenyi Társaság főleg gazdasági és üzleti jellegű programokat. A Könyvtár és Történelmi Társulat egyben a könyvtár üzemeltetője is. A három társtulajdonos felelős a Magyar Ház anyagi helyzetéért.

 <  home top  /\ 

Cserkészek

TÁJÉKOZTATÓ A KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZETRŐL


MI A KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZET?
A magyar cserkészet célja a rábízottak emberré és magyarrá nevelése valláserkölcsi alapon az ISTEN, HAZA, EMBERTÁRS és MAGYARSÁG szolgálatára. A tíz CSERKÉSZTÖRVÉNY megtartására a cserkészek önkéntesen vállalkoznak s fogadalmukban megígérik, hogy erejükből telően igyekeznek azok szerint élni. A cserkésztörvények képezik a cserkész személyleírását. A törvények nem tiltó jellegűek, hanem az emberséges élet élésére ihletik és vonzák a cserkészeket. A vezetők is természetesen ezen törvények szellemében vezetik a rájuk bízott cserkészeket. “A vezetés elsősorban pálda” (Teleki Pál).


A CSERKÉSZTÖRVÉRNYEK
1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.
2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, Hazájnak és embertársainak tartozik.
3. A cserkész ahol tud, segít.
4. A cserkész miden cserkészt testvérének tekint.
5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
8. A cserkész vidám és meggondolt.
9. A cserkész takarékos.
10. A cserkész testben és lélekben tiszta.


A CSERKÉSZ PRÓBARENDSZER
A cserkésznevelés eszköze a próbarendszer. A próbarendszer alapjai a Biblia, a magyar kultúra, a cserkésztörvények és a cserkészismeretek. Cserkészetünk az egész emberre tart igényt, s ezért a cserkész tanul, helytáll, térít-szolgál. Próbarendszerünk témaköreit a jellemnevelés, a cserkésztudás, az embertársak szolgálata, a magyarságismeret és a testi teljesítmény képezik. A cserkészeket játszva tanítjuk, így nem feltűnő részükre a nevelés. Alapvető emberi erényeket próbálunk elsajátítani cserkészeinkkel, például az őszinteséget, a pontosságot, az udvariasságot, a segítőkészséget, a megbízhatóságot, az álhatatosságot, a megbocsájtást és a becsületességet. Minden foglalkozás a jellemnevelést szolgálja. A természetben való foglalkozások (portyák, kirándulások, táborok) nevelő hatása a legjobb..


AZ ŐRSI RENDSZER
A cserkészmódszer másik jelentős része az őrsi rendszer. Az őrs 4-6 cserkészből álló kis csoport, egy képzett tizenéves vezetésével. Az őrsi egységben való működésen keresztül megtanulják cserkészeink, hogyan kell közösségben működni. Az őrsben az egyén nem olyan mint a tégla a falban, hanem mint összetartó szem a láncban, amelynek közösséget fenntartó ereje van. Megtanulják a felelősség fogalmát, az alkalmazkodást, az egymás segítését, és a közös cél elérésében való egyéni lemondást. Ezzel a társadalom hasznos tagjaivá válnak. Az őrsi egységen belül fiatal vezeti a fiatalabbakat. Ez biztosítja a játszva tanulást is.


VEZETŐINK
A Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetőinek több mint 90%-a már külföldön született. Valamennyi vezetőnk önként, fizetés nélkül vállalja a munkát. Hozzávetőleges számítás szerint átlag évi negyven napot áldoznak a cserkészetre, fizetik a tagdíjat, a cserkészkedéssel járó költségeket, egyenruhát. Jutalmuk a jól végzett munka tudata. A cserkészvezető szilárdan hisz a cserkészeszmény diadalában, hisz a kevesek összefogó erejében, szolgálni akar, EGYÉNISÉG és EGYÉNISÉGEKET NEVEL, szembe mer szállni a rosszal. A cserkészvezető a cserkészszellem megtestesítésére törekszik mind a saját életében, mind a reábízott cserkészeknek életében.


KI LEHET CSERKÉSZ?
Magyar cserkész csak magyar származású és magyaul beszélő, hatodik életévét betöltött fiú vagy leány lehet, aki önkéntesen magáévá teszi az Isten-Haza-Embertárs-Magyarság szolgálatában megélt cserkészeszményt és aláveti magát a cserkésztörvényeknek, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség szabályainak és intézkedéseinek. A szülőket is szívesen látjuk a segítő csoportokban, szülői közösségekben. Öregcserkész (felnőttcserkész) munkára azokat várjuk, akik céljainkat és feltételeinket elfogadják.


A MAGYAR CSERKÉSZET RÖVID TÖRTÉNETE
Magyarországon az első cserkészcsapatot 1910-ben szervezték. Két évvel később már annyian voltak, hogy megalakíthatták a Magyar Cserkészszövetséget. Az elkövetkező években a magyar cserkészet gyors ütemben fejlődött, bár az első világháború fékezően hatott. Az 1920-ban alakult Világiroda és 1922-ben alakult Nemzetközi Konferencia (International Conference) alapítói között voltunk. A Trianon utáni kemény időkben a magyarság első nagyobb nemzetközi sikere a magyar cserkészek kitünő teljesítménye volt az 1924-ben tartott dániai világjamboree, ahol az őrsök versenyében Anglia és az Egyesült Államok mögött a harmadik helyet szerezték meg. 1926-ban rendeztük a Megyeri Nagytábort, 8000 résztvevővel. 1929-ben már 852 magyar cserkész utazott ki Angliába, a harmadik világjamboreera, ahol ismét kitüntek teljesítményeikkel, szerepléseikkel. Főcserkészünket, gr. Teleki Pált, a Világbizottság (International Committee) tagjává választották. 1933-ban mi rendeztük a világjamboreet a gödöllői kastély parkjában. Ötvenöt nemzet közel 26,000 cserkésze vett részt ezen a világtalálkozón, amelyen a világ főcserkésze, Lord Baden-Powell is megjelent. A Leánycserkész Szövetség szintén Gödöllőn rendezte az első és azóta is utolsó Pax-Ting nevű leánycserkész világjamboreet 1939 nyarán, négyezer cserkész részére. 1941-ben már 1000 csapatban, 60,000 cserkész működött Magyarországon, egyre nehezebb politikai és gazdasági viszonyok között. Addigi eredményeink igen jelentősek voltak. Az első népszerű népdalkönyvet, a 101 magyar népdal-t, mi adtuk ki, Kodály Zoltán előszavával, s ezzel száműztük az idegen dallamú énekeket, amelyeket az iskolákban még javában tanítottak. Megindult a szervezett falukutatás és a regősmozgalom. Népi tánccsoportjaink elsők voltak az országban. Öregcserkészeink a munkapadoktól a parlamentig mindenütt terjesztették a cserkészszellemet és szolgálták az örök magyar érdekeket. A háború után még egy rövid ideig működött az újjászervezett Magyar Cserkészszövetség, de 1948-ban a kommunisták végül is feloszlatták
1946-ban Nyugat-Európa menekülttáboraiban éledt újjá a Szövetség. Az ott alakult csapatok tevékenysége a kivándorlásokat követően főként a tengeren túlra helyeződött át. Csapataink jelenleg vannak Ausztriában, Németországban, Svájcban, Svédországban, Argentínában, Brazíliában, Venezuelában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. A nyugati világ kb. 67 hétvégi magyar iskolájának a felét mi tartjuk fenn. Vezetőjelöltjeinktől magyar nyelvből és irodalomból, föld- és néprajzból és történelemből vizsgaletételeket követelünk. 1954-től 1990-ig 1400-an szereztek képesítést ezekből a tantárgyakból. Könyvkiadásunk jelentős. Főként tankönyveket, cserkészkönyveket és néprajzi munkákat adunk ki. Tánc- és regőscsoportjaink elsőként alakultak a nyugati világban, és sok nem-cserkész tánccsoport magját alkották vezetőink. A központi vezetőképző táborunk (Sík Sándor Cserkészpark, Fillmore, New York állam) mellett Ohióban, Ausztráliában, Németországban és Brazíliában tartunk fenn parkokat. Cserkészházaink vannak New Brunswick és Garfield, New Jerseyben; Sydney, Buenos Aires és Cleveland városokban. Világrészek, országok magyar cserkészeinek kapcsolatát erősítik folyóirataink a Magyar Cserkész és Vezetők Lapja, az évente kiadott cserkésznaptár, a jubileumi táborok, tanulmányi ösztöndíjak, vezetőképző és Corvina táborok. Öregcserkészeink a Szövetség és a csapatok munkáját segítik. Az utódállamok területén élő elnyomott magyarság emberi jogaiért kűzdő szervezetek élvonalában dolgoznak, s idegen nyelvű magyar történelmi könyveket juttatnak egyetemi és más könyvtáraknak - ellenségeink propagandájának ellensúlyozása érdekében.
A rendszerváltást követően segítő kezet nyújtottunk a Kárpát-medencében újraéledő magyar cserkészszövetségek felé. Íme három példa: 1. Cserkészirodalom: Magyarországon nyomtatott könyveink száma több mint 50,000 példány. A külföldön megjelent könyveinkből legalább 10,000 példányt küldtünk haza. 2. Vezetőképzés: 30 magyarországi tisztjelölt ösztöndíjas tanulmányútja Fillemore-ba. 120 ösztöndíjas kiképzése Ausztriában. A Kérpátmedence országaiból válogatott kisebbségi magyar ösztöndíjasok számára három alkalommal rendeztünk vezetőképző tábort Magyarországon. 3. Készpénzsegély és irodafelszerelés vásárlása az említett szövetségek számára. Ez összességében közel negyedmillió dollárba került. Mindezt természetesen csak a külföldi magyarság jóindulatával, önfeláldozó támogatásával tehettük.

*****

Other attached Files (click to download)
> Naptár

 <  home top  /\ 

Footer